2013. szeptember 10., kedd

Légy önmagad

A szokásostól eltérően kicsit személyesebb lesz ez a bejegyzés.  Szó lesz mindenről, ami eszembe jut. Régebb óta gondolkodom, hogy mit akarok elérni ezzel a bloggal!? Mi értelme annak, hogy írom? Néha szemem elé libbennek halovány álom képek, ahol elismert blogger vagyok, vagy olyan képek, ahol olyan "író" vagyok, aki így teljesíti ki önmagát. Nem tudom melyik lenne a jobb, melyik a reálisabb. Nem tudom mi a helyes út, mit és hogyan csináljak, és mi a helyes út abban az értelemben, hogy elérjem bármelyik célt is. Csak úgy megtörténnek a csodás dolgok, mint a tündérmesékben, és elég az, hogy szorgosan írok, vagy kezdjek el itt-ott kopogtatni. nem tudom... ehhez buta vagyok...
De miért akarnék én bárhol bepróbálkozni? Emlékszem milyen végtelenül boldog voltam, amikor megkaptam az első kommentet itt a blogon. Valószínűleg elképzelni sem tudjátok... (azóta van már talán három is) Kevés a visszajelzés, de nem érdekel. Legalább azt tudom, hogy  a legjobb barátnőm olvas, már ezért megéri. :) Az egyetlen ember az életemben,  akinek az őszinte véleményére mindig alapozhatok, bármikor, bármiben.  (köszönöm!)

 Amikor a gondolataimba merülök a bloggal kapcsolatban nyilvánvalóan az is eszembe jut, hogy mégis mire kíváncsiak az olvasok!? Érdekli őket, hogy mit vettem a Hádában, vagy hogy hogyan festettem ki a körmeimet? Vagy legyek én is csak egy olyan oldal, ahol naponta felteszem, hogy mit vettem fel (megjegyzem annak nem lenne sok értelme, mert nem számítok érdekességnek ezen a téren), és csak próbáljam meg inspirálni az embereket? Talán soha nem tudom meg, hogy jól csinálom-e, amit csinálok! De egyenlőre úgy érzem, hogy ez a "vegyes felvágott", amit a WomanFactory oldal tartalmaz, így elfogadható.
Eközben az cikázik az agyamban, hogy kinek lennék én inspiráló....??
Imádom a divatot, a ruhákat, imádok öltözködni. Bár  annak ellenére sem értek hozzá, hogy rengeteg blogot, oldalt, cikket, újságot, írást követek és olvasok.
Óriási kedvencem Molnár Dorka a The Sense Nagyasszonya!!! Nem hazudok, outfit képei vannak lementve a telefonomba, ha véletlen nem kapok ihletet a szekrény előtt állva. :) Szerintem nagyszerű humora van, amit talán nehéz "kihallani" az írásaiból, de iszom szavait. Arról nem is beszélek, ahogy a különböző stílusú-szabású-típusú ruhákat kombinálja - egy Isten nő!
Másik nagy kedvencem Balogh Zsófia a Style by Sophie blog írója. Zsófi talán egy pindurit közelebbi a szívemhez, de csak azért, mert test súlyban nem állunk olyan távol egymáshoz. Tiszta szívemből becsülöm azt, ahogy felvállalja az alakját. Irigylésre méltó, ahogy hordja a ruhákat, pedig tudja magáról, hogy nem 50 kg. És én tényleg borzasztóan irigy vagyok rá. Hogy nézhet ki valaki ilyen jól M méret felett??? Bárcsak tudnám...
Ez az én legnagyobb hibám. Nem tudom elviselni-elfogadni, azt ami vagyok. Vehetek fel bármit, de nem tetszem magamnak. Soha nem úgy áll rajtam a ruha, ahogy én azt elképzeltem. És akkor jöhetnek az osztások....-akkor miért nem fogysz le....stb stb.  Nem megy! Nem akarok!Majd egyszer!
Elég hülye picsa vagyok... De ahelyett, hogy  a jövőben a fenti dilemmákon agyalnék, arra fogok törekedni, hogy elfogadjam az alkatom és előnyömre fordítsam. Nagyon sok felesleges percet-órát pocsékoltam erre. De innentől kezdve más lesz/más leszek. Csinálom tovább az egészet ahogy eddig vagy épp jobban. Ne hagyjátok , hogy abba hagyjam :))))
Szeretés!!!!
Felirat hozzáadása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése